Vészesen közeleg a Karácsony, szinte már itt áll a küszöbön. Azon kaptam magam, hogy olyan nehéz nyugodt szívvel, idegeskedés nélkül készülni az ünnepre. Annyira rohan mindenki, annyi a teendő...az oviban készülünk a karácsonyi műsorra, a karácsonyi ajándékokat meg kell venni a családnak, a lakást ki kell takarítani, a karácsonyi menüt ki kell találni, sütni, főzni, kicsit rendbe szedni magam, elmenni fodrászhoz, körmöshöz, közben nem elkapni az oviban terjengő bacilusokat....nem könnyű, és közben még ne idegeskedjél. Pedig az advent is erről szól, hogy felkészüljünk és ne idegeskedve tegyük ezt. Próbálom a negatív gondolatokat, gondokat elhessegetni, örömmel készülni, mosolyogni, és amit célul tűztem ki: megtanítani a körülöttem élőknek, hogy a Karácsony szebbik oldalát kell nézni, nem azt ami a tévéből és a boltokból sugárzik, hogy akkor leszel király és szerető rokon és odaadó, ha vagyonokat költesz az ajándékokra...nem erről szól. Meg nem arról, hogy most kell a legjobban rohanni, hogy minden feladat időben el legyen végezve és nem most kell otthon a legjobban veszekedni, mert nem attól lesz tisztább a lakás, vagy finomabb az ünnepi vacsora. Sokkal fontosabb üzenete van a Karácsonynak, csak észre kell venni: szeretni!