...hogy hová is tart a világunk...tényleg, hová? Olvasgatom a f*cebookot és mi az amivel folyton szembetalálkozom? Utálkozás, hangulatkeltés, önzés magasfokon.... mindenhol csak ezt látom: én ÉN Én ÉN én ÉN ÉN Én .... annak nyilván könnyebb átlátni ezeket a dolgokat, aki kívülről látja ezt a rohanó, önző világot, plusz előny, ha még esetleg egyházi iskolát is végzett...de tényleg ennyire önzők lennénk? Mindenért, amit elérünk az életben, munka, család, gyerekek, nyaralás, vagy hogy reggel felkeltünk.... kinek is köszönhetjük? Csak közvetetten magunknak, mert valaki megadta nekünk az erőt, egészséget, amivel végig tudtuk csinálni. De ezt már nem nagyon ismerik el, mert csak az az erős, aki a saját lábán áll...de nem állna még ott sem, ha nem tartaná valaki odafentről...a Jóisten.