..te csodááás.
Ma is vezettem, de délután. És végre végre...Tatabányaaaaaaaa^^ Igazi kihívás. Zsuzsi nagyon jó oktató, ezt már érzem. Rengeteg trükkje van betolatásokra, parkolásra stbre. :) Elmentünk hozzá is valami papírért, és kaptam egy pohár szörpit. :P Amúgy már egész jól megy a vezetés, Biztató a helyzetem. Óra végén leparkoltunk, Zsuzsi beírta az órát, értékeltük a napot, jön egy nő, kinyitja az ajtót és közli, hogy ha nem lakunk itt, akkor menjünk má innen. Bunkó... Hát menjen az anyjába. Aztán azért se siettünk. xD Na aztán Zsuzsi elment én is elindultam, közbe felhívtam a Bálintot, hogy hellomizu. Kérdeztem tőle, hogy nem nyitja-e ki az ablakot. :D Persze, hogy rájött, hogy ott vagyok :D Majdnem lenyújtotta a létrát, hogy fölmásszak :D Na aztán beengedett. :) Jááááj bújtam.^^ Azért 8ig haza akartam érni, de sikerült elaludnom. -.-" 8kor ébredtem föl. xD 9re értem haza. Apa nem repesett az örömtől, de hát ilyen az élet.
Szombaton viszont megint találkozunk^^ mint mindig. Jaj ki kell még találnom valami ajándékot évfordulóra. x) Ötleteket kommentbe várom :)