Ma van a 11. hónapfordulónk. Akartam hozzá valami szépet írni, valami szép idézetet keresni. Találtam igazán jókat, de olyat egyet se, ami tükrözi azt amit érzek. Azt mind csak mások érzik. Azt nem érzik és nem tudják leírni amit én érzek. Még én sem. Nem lehet elmondani csak érezni azt, hogy milyen kézenfogva sétálni az utcán, elharapni egy gumicukrot, együtt belelépni egy pocsolyába vagy csak nézni egymás szemébe hosszan. Annyira de annyira nem tudnám kifejezni. Most is gondolkozom, de semmi sem jut eszembe. Nevetek és sírok egyszerre, de ez is csak a boldogságtól van. Felidézem az arcát, a szemét, az illatát..megborzongok. Minden találkozásnál összeszorul a gyomrom, mintha az első lenne, pedig már nem az. Felidézem milyen, amikor egy halvány csókot lehel a számra..nem is olyan földi érzés, olyankor szárnyal az ember. Csók vagy levegő? Melyiket választanánk? ... Annyira szeretem őt! De ez csak verbális kifejezés, csak egy szó amivel megpróbáljuk elmondani, amit érzünk, de mégsem olyan. Ez más...ez több annál. Mindennél több. (L)

Milyen csodálatos, hogy Isten megadta mindenkinek azt a lehetőséget, hogy szerelmes legyen!

és pls hallgassátok meg a lista utolsó számát(csak egyet kell visszaléptetni), annyira szép és annyira ideillik és úgy meghat mindig :,) (mint most) Red Hot Chili Peppers: Californication

és boldog szülinapot Ágó!!