Mert ezt nagyon kihagytam!!!! Meg írhatnékom is van xD Ez a mai 3. bejegyzésem. De erről muszáj írni, mert kilály vót! Szóval csapjunk a pacik közé. A túrát megelőző időben úgy nézett ki a dolog, hogy megvan a csapatunk..de aztán elkezdte mindenki visszamondani, végül ketten maradtunk a Rolanddal. Magunkhoz vettünk egy elsős csapatot, akik későn regisztráltak, de aztán ők se jöttek. Bálintot sikerült rávennem, hogy jöjjön el, mert hárman már mehetünk. Aztán egy beszélgetés folytán a túra előtt egy nappal beszerveztük a Ritát, meg a Viktort is. És ez így is maradt, szóval álom-kis-csapat voltunk. :) Mint ahogy az utóbbi időben az látszik, a túra nagy népszerűségnek örvend a Refisek körében, ezért két busszal mentünk le Pécsre, Uránvárosba. Mivel feloszlik idén a KisPál, tisztelegve előttünk a tavalyi nevünket viseltük idén is: Húsrágó hídverők. (és a túra során sok KisPál számot énekeltünk) A szállásra-érkezés után kitöltöttük a papírokat, és 20.16 perckor nekivágtunk a Mecseknek. Az első kaptató elég meredek volt, de két dolog is kárpótólt minket a Sóshegyi kilátón. Az esti kilátás a városra, és egy hozzánk csatlakozott vizsla, aki ezután végig velünk maradt és a Pudvás nevet kapta. :) (L) Tapasztalataim alapján a Mecsek egy igen kellemes terep túrázásokhoz. Nem volt hideg, az eső is elkerült minket a riogatások ellenére és még Pudvás is nagyon ari volt. :D A csapat pedig nem volt lusta és jó tempót tartottunk, ami nem volt se túl lassú, se túl gyors. A checkpointokon érdekes feladatok vártak minket. A Büdöskútnál összekötötték a lábunkat kettesével hármasával és állatos képeket kellett keresnünk. Bálinttal számoltunk ..1, 2, 1, 2, 1..és így könnyű volt menni. Az éjjelünk jó hangulatban telt, a mélypont a patak melletti pihenőhelyen érte a társaság felét, de hamar felrázódtunk, mert kivilágosodott. Pudvás pedig egyszer sem csábult el más csapatokhoz, pedig hívták őt sokan. A fiúk felmásztak egy magaslesre, Pudvás meg utánuk..hát mire lehoztuk.. xD Fönn a Tubesnél meg zacskót eregettünk, egészen Pécsig! :D Időben visszaértünk, a 16 órán belül..ami így kb 60km. A túra után a szálláson aludtunk egy kicsit. Nem tört fel a cipő..-pedig stabilba mentem, ami teremcipő :D. Azt hittem átaludtam az eredményhirdetésnél a mi részünket, mert annyira nem igyekeztünk, hogy mi olyan magas helyet érjünk el. És 13.AK LETTÜNK :D Nagyon örültünk neki. :D Sajnos a hazafeleindulás egy fájó pontja Pudvás volt, aki még a buszra is feljött utánunk. Bálint lehívta, de majdnem visszajött megint. Akkor kiült a fűre az út mellé és szakadatlanul sírt és nyüszített. :(( Hiányzol Pudvás...