Kimaradt a múlthét vasárnap, pedig óriási benyomással van rám a mai napig, ott motoszkál a fejemben nap mint nap. Elhunyt dr Kálmán Attila, a mi Kálmink, szeretett és mélyen tisztelt Igazgatónk, a Refi biztos és állandó kősziklája, aki azt hiszem mindenki előtt példa volt és így is visszük tovább az emlékét magunkban. A négy év alatt rengeteget tanultunk tőle, de nem csak matekot, hanem emberséget is, amit nem felejtünk el soha, mert olyan erkölcsi tartást kaptunk, ami ritka ajándék! Szomorú, hogy az osztálytársakkal ilyen szomorú esemény kapcsán kellett újra találkoznunk, mégis melegség töltött el, mikor beléptünk a régi termünkbe és megláttuk a régi kedves arcokat. A gyászintentisztelet nagyon szép volt és őszinte,ezt nem is igazán lehet szavakba foglalni. Mindannyian felidézhettük magunkban a régi emlékeket, Igazgató Úr humoros megjegyzéseit, vicceit, történeteit. A ceremónia után a templom és az iskola között elénekeltük gyertyafény és fáklyák kíséretében Igazgató Urunk kedvelt népdalát, A csitári hegyek alatt-ot. 

Mindig emlékezni fogunk tanításaira, humorára, tartására, hogy mindig Isten nevében cselekedett, igazi követendő példa! SDG!